Az az igazság, hogy néha nagyon tudom sajnálni a férfiakat. Ez a gondolat konkrétan akkor fogalmazódott meg bennem, mikor az egyik legjobb barátomnak segítettem öltönyt választani az esküvőjére. Miközben az egyébként tök egyforma, egy-két minimális, szinte alig észrevehető eltéréseket leszámítva, teljesen egyforma öltönyök között válogattunk, ki is mondtam: basszus, de rossz nektek, hát szinte semmi választási lehetőségetek nincs…

Most már egyébként jelentős változást látok a jó irányba mozdulni ezen a téren. Régebben azért inkább jellemző volt, hogy a férfi ruhák csak fehér, szürke, sötétkék és fekete színekben voltak kaphatók, manapság azért rengeteg vidám, színes dolgot lehet találni a ruhaboltok fogasain, ami szerintem tényleg egy nagyon fontos lépés a nemi egyenjogúság felé vezető úton. Kifejteni a gondolatot most picit hosszú lenne, talán majd egy másik írásomban!

Hogy mennyire haladó, modern gondolkodásúak a barátomék, az is nagyon jól mutatta, még a konyhát is közösen rendezték be az akkor még menyasszonyával, miután összeköltöztek. Tomi ugyanis tisztában van vele, hogy nem az asszony veleszületett kötelessége, hogy ételt tegyen elé, hanem ez bizony mindkettejük közös feladata. Épp ezért nem hárította a feladatot a Juditra, hanem ő is kifejezte az igényeit, összevetették, és ez alapján választottak bútort a konyhába.

Főleg weboldalakon nézelődtek az elején, az egyik kritériumuk az volt, hogy az olcsó konyhabútorok árakkal együtt legyenek feltüntetve, hogy könnyebben tudjanak csemegézni. Én mondtam, hogy ne csak az árakból induljanak ki, picit nézzenek annak is utána, hogy mit szeretnének, mik az igényeik, milyen anyagot akarnak. Linkeltem is nekik egy nagyon szuper kis weboldalról egy nagyon informatív cikket, ahonnan anno én is tájékozódtam a témában, mikor a saját konyhám bútorzatát cseréltem le. Szerintem nem elég csak simán bepötyögni a google-be, hogy „olcsó konyhabútorok árakkal” aztán az első oldalon az első olcsó találatot megrendelni… Az ember a konyhabútort legalább 10 évre tervezi, akkor azért illik komolyabban utánanézni.

Végül elismerték az igazam, és miután elolvasták a cikket, amit küldtem, az lett a vége, hogy lemondtak az „olcsó konyhabútor árakkal” jellegű keresésről. Persze ettől még nem akartak túl sokat költeni rá, viszont a továbbiakban az árán kívül figyelték az anyagot is, amiből készült és egyéb fontos tényezőket. Praktikusság pl. magasság meg ilyenek.

Végül tök jól sült el a dolog, bár nagyon sokáig keresgéltek, mielőtt sikerült volna elhatározásra jutni.

Nem úgy, mint anno mi az öltönyválogatás során, ahol nagyjából 30 perc nézelődés után megvolt a döntés…